2010. szeptember 5., vasárnap

Lectori salutem 3.00 - Odóra várva

Szeretettel köszöntöm a nyájas olvasót másodszori újjászületésünk alkalmából!

Reneszánszból egy is sok, mi mégis rákényszerültünk erre egy hosszabb tetszhalál után. A halálnak voltak nyilvánvaló és észrevehetetlen okai. Az a bizonyos súlyos tompa dolog, mely tavaly ősszel a honlap bénultságát okozta, magam voltam, a szerkesztők egyike és a honlap karbantartója.

          Nem segített az ügynek, hogy Odót a Zsoldos Péter Díj zsűrijébe választották, aminek szívből örülök, a mi fényünket is emeli, de ez egyben azt is jelenti, hogy arra az időre, amíg ez a megtiszteltetés éri, a Terrával, mint potenciális jelöltek forrásával szakmai etikai okból nem foglakozhat. Megpróbálom meggyőzni, hogy a többi alzsánerrel azért igen, de annyi mindig felmerülhet nem jóakaratú megközelítésben, hogy mi módon lenne igazolható ez a cenzus? Tehát egyelőre várakozunk.

          Nem áll szándékomban mentegetni magam, de súlyos motívumok játszottak közre abban, hogy így alakult: amíg az Új Galaxis szerkesztését csináltam, sem morális, sem materiális okokból nem foglakozhattam a Terrával, és erre ráadásként a honlap időről-időre el is férgesedett (hóttakkal megesik), a keresőmotorok pedig – jogosan – karanténba zárták.
Ez megint megtörtént, éppen akkor, amikor az ÚG-ről lemondva újra szerettem volna indítani, így arra jutottam, hogy a bloggeren csinálom tovább – a Gugli vélhetően képes megvédeni a saját szerverein tárolt állományokat.

          A honlap így kicsit másképpen néz ki: egyelőre ezt tudtam kihozni a blogmotorból. De tanulok, majdcsak sikerül feljavítani.

          Mindez azt jelenti, hogy az irodalmi anyag egy helyre került, mindig a legfrissebb két írással az indítólapon, a Terrára vonatkozó tudnivalók (szabályok, írástechnikai segédletek, az alkotók bemutatása) pedig a Virtuális Szerkesztőségbe.

          A blogformának vannak előnyei is: véleményed az írásokról és a Terráról azonnal megoszthatod velünk (csak a színvonaltalan mocskolódást moderálom ki), az archívumban cím és megjelenési idő szerint keresheted az írásokat, az alsó sorban pedig a címkék segítenek a gyors eligazodásban a zsánerek és alkotók között.

          Elsőként Kódai Richárd nagynovellájával jelentkezünk, melyet terjedelménél fogva két folytatásban közlünk le. Az írás számos tanulsága közül csupán kettőt emelek ki: i.) a technológai egyelőre sokkal gyorsabban változik, mint az emberi lélek és ii.) a megváltás sohasem onnan jön ahonnan számítunk rá.

          Az olvasóknak jó szórakozást kívánunk, alkotók jelentkezését továbbra is várjuk!

Tony

3 megjegyzés: